Dániában váratlanul ejtették az államtitoksértéssel gyanúsított volt védelmi miniszter és a hírszerzés felfüggesztett vezetője elleni vádat szerdán. Tavaly több dán sajtóorgánum is arról írt, hogy Claus Hjort Frederiksen a dán katonai hírszerzés és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - többek között Angela Merkel lehallgatásában való - együttműködéséről való nyilatkozatai miatt került bajba.
Jerome Powell, a Fed elnöke az orosz állami televízióban bemutatott videófelvétel szerint egy orosz telefonbetyár-párossal folytatott beszélgetést, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek adták ki magukat - írja a Bloomberg.
Olekszij Reznyikov, Ukrajna védelmi minisztere legutóbbi interjúja során kijelentette: két, évekkel ezelőtti súlyos döntés vezetett a most kialakult konfliktushoz. Reznyikov interjúja során hozzátette, az európai államok, főként Angela Merkel volt német kancellár hozzáállása vezetett el ahhoz, hogy Oroszország számára lehetségessé vált Ukrajna lerohanása – írta meg az Ukrainska Pravda.
Eljárás indult Dánia volt védelmi minisztere ellen, amiért állítása szerint a dán titkosszolgálat segített az Egyesült Államoknak kémkedni európai vezetők után – írja az AP News.
A nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában, a Dumában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában.
A német választók kétharmada elégedetlen a szövetségi kormány munkájával - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés, amelyet a Scholz-kormány hivatalba lépésének első évfordulójára készítettek.
Hosszú riportot közölt a Der Spiegel német hetilap a tavaly leköszönt német kancellárral, Angela Merkellel. A cikk Oroszországgal kapcsolatos részleteit a BBC szemlézte, amiből kiderül: kormányfősége vége felé már nem volt hatalma ahhoz, hogy befolyásolja Putyint, márpedig az orosz elnöknek „csak az erő számít”.
Angela Merkel volt német kancellár csütörtökön megvédte a kormányzása idején hozott, az Oroszországtól való földgázvásárlásra vonatkozó döntéseit - számolt be a Sky News.
A Bild német napilap exkluzív interjút készített Andrzej Duda lengyel elnökkel.
Angela Merkel volt német kancellár első nagyobb interjúját adta, amióta fél évvel ezelőtt leköszönt hivatalából. Merkel az interjúban megvédte a Vlagyimir Putyinnal és Oroszországgal kapcsolatos korábbi álláspontját.
Új biztonságpolitikai koncepciót fogadtak el a német uniópártok, ez pedig élesen különbözik attól a politikától, amely a Merkel-korszakot fémjelezte – írja a Népszava.
Mark Malloch-Brown, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese elítélte a Kijev elleni orosz bombázást, ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy azt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ukrán fővárosban tett látogatása során lépték meg, ugyanis Putyin pszichológiai hadviselést folytathat – számol be a hírről a Sky News.
Bár kijelenthető, hogy az orosz támadás szinte minden országot arra kényszerített, hogy jelentősen áthangolja addigi politikáját Moszkvával szemben, Németország esetében különösen éles váltásnak lehettünk szemtanúi. Berlin ugyanis Moszkva egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, különösen az energiahordozók vonatkozásában. Éppen ezért Németország évtizedeken keresztül következetesen képviselte azt az álláspontot, miszerint konstruktív viszonyt kell kialakítani Moszkvával és kompromisszumos megoldást kell találni a nézeteltérésekre. Ez a politika azonban, amelynek emblematikus alakja Angela Merkel volt, látványosan megbukott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az új német külpolitika, amit ennek hatására látunk kibontakozni pedig több évtizedes tabukat dönt meg Európa legerősebb gazdaságában.
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett - közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
Angela Merkel elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár állásajánlatát - közölte szerdán a volt német kancellár irodája.
Nem is látszik egyelőre a megoldás.
A klímaváltozás elleni küzdelemben és az Amazonas-vidéki esőerdők védelmében.
Közel 25 ezer ember kényszerült otthonát elhagyni.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.